Hívjon minket: 06 20 951 8696 | e-mail: info@geotermikus-hoszivattyu.hu

  • Коррекция детского аутизма в центре Мардалейшвили здесь
  • Лечение аутизма у детей в клинике здесь
  • Лечение всего-всего в Израиле http://service-med.com/
  • Hőszivattyú

    Cégünk geotermikus hőszivattyús rendszerek kivitelezésével és hőszivattyú forgalmazással foglalkozik. Ebben a hőszivattyú menüpontban általánosságban olvashat arról, mi az hogy hőszivattyú, hogyan működik a hőszivattyú, mennyi energiára van szüksége, mik a hőszivattyú előnyei és hátrányai, illetve az egyes hőszivattyú típusok közül melyik mire használható inkább.

    Ha arról szeretne olvasni, miért éri meg velünk geotermikus hőszivattyú rendszert telepíttetni, kattintson ide: Miért mi?

    Hőszivattyú

    A hőszivattyú alkalmazása régebben komoly viták tárgya volt: sokan látták határozott ellenérvnek a hőszivattyús rendszerek árát és a kivitelezés költségeit. Ennek megfelelően a hazai hőszivattyús rendszerek viszonylag ritkák. Ami miatt ma már Magyarországon is egyre nagyobb mértékben terjednek és elfogadottá válnak a hőszivattyús rendszerek:

    – a hőszivattyúk ára jelentősen csökkent az elmúlt években,
    – a hőszivattyú üzemeltetési költsége és hatékonysága egyre kedvezőbb, emiatt jelentős megtakarítást tesz lehetővé,
    – a környezettudatoság növekedésével egyre többen választják, mint megújuló energiaforrást,
    függetlenedést tesz lehetővé a nagy energiaszolgáltatóktól és a gázáremeléstől.

    A Földön jelenleg több mint 100 millió fűtési hőszivattyú üzemel, elsősorban azokban az országokban, melyek importálják a fosszilis energiahordozókat, illetve államilag támogatják a környezetbarát hőtermelést.

    Mi a hőszivattyú?

    A hőszivattyú egy elektromos árammal működő energiatermelő berendezés, amely a környezetben (levegő, talaj, víz) felhalmozódott hőt összegyűjti, és azt fűtésre, hűtésre, használati meleg-víz előállítására használja fel. Gyakorlatilag az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben lévő hőt vonja ki és azt a magasabb hőmérsékletű helyre szállítja.

    A hőszivattyú működése

    A hőszivattyúnak négy fontos része van: 1. kondenzátor, 2. adagolószelep, 3. elpárologtató, 4. kompresszor. A hőszivattyú ebben a zárt körben egy hőcserélő folyadékot áramoltat,  ami az alábbiak szerint viselkedik.

    Hőszivattyú működése

    1. A környezetben elhelyezett hőcserélőn áthaladva a rendszerben keringő folyadék gáz halmazállapotúvá válik, felmelegszik, és hőt von el a hőforrástól.
    2. A kompresszor összesűríti a gázt (15-25 bar), miáltal annak hőmérséklete megemelkedik 40-60 fokra.
    3. A nagynyomású folyékony gáz kiáramolva a kisebb nyomású térbe erősen lehűl (mint például a valamikori szódásüveg patronja), lecsapódik, és leadja a hőt a másik hőcserélőn áthaladva a fűtési rendszerben keringő fűtőközegnek.
    4. Az adagolószelep a nyomást erősen lecsökkenti, a hirtelen nyomáscsökkenés következtében a munkaközeg gyorsan lehűl, és ismét hőfelvételre lesz képes az elpárologtatóban.

    Mivel ez a rendszer viszonylag egyszerű, a hőszivattyú évtizedeken keresztül képes működni különösebb karbantartás nélkül.

    A hőszivattyú energiaigénye

    A hőszivattyúk a hő szállításához folyamatosan meghajtó energiát igényelnek (általában elektromos áramot), amelyet a hőszivattyú kompresszorával egybeépített villamos motor használ fel.

    A rendszer hatékonysága a fajlagos fűtőteljesítménnyel (CoP) jellemezhető. A CoP (CoP = Coefficient of Performance) azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéséhez felhasznált hajtási teljesítménynek. Mivel a CoP értéke azonban az év folyamán hullámzik a hőforrás hőmérsékletének változásával, ezért az egy évre vonatkozó energiaszám (JAZ = Jahresarbeitzahl, éves munkaszám) gyakran pontosabb képet ad a hőszivattyú teljesítményéről.

    A fajlagos fűtőteljesítmény jellemzően egy 3 és 5 közötti érték. Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi villamos energiával 3-5 egység hőenergiát állíthatunk elő (szemben mondjuk az elektromos fűtéssel, ahol 1 egység villamos energiával 1 egységnyi hőenergiát kapunk). A CoP erősen függ a levegőből nyert hő esetén a külső hőmérséklettől. Igen hideg külső hőmérséklet esetén több munkát kell befektetni az eredményes fűtéshez, mint enyhe időben. A levegő hőjét hasznosító hőszivattyúk ezért kisegítő hagyományos fűtést is igényelnek, mert nagy hideg esetén gazdaságosabb azt alkalmazni. Geotermikus hőszivattyúknál ez nem áll fenn, mert a talaj, talajvíz hőmérséklete gyakorlatilag állandó az egész év folyamán. A fajlagos fűtőteljesítmény jellemzően nem a hőszivattyú konstrukciójától függ, hanem annak üzemi körülményeitől. Ugyanannak a hőszivattyúnak más hőmérsékleti viszonyok között más lesz a fajlagos fűtőteljesítménye. A fűtés gazdaságosságát ezért a fajlagos fűtőteljesítményből nem lehet megítélni.

    A hőszivattyút elsősorban fűtésre használják, de nyáron – egy egyszerű átkapcsolással – hűtött vizet tud keringetni a fűtési rendszerben, tehát a klímát lehet vele kiváltani. A folyamat megfordíthatósága miatt a kondenzátor és elpárologtató működése időnként felcserélődik, ezért mindkettő olyan kialakítású, hogy mindkét üzemmódban betöltse funkcióját. Emiatt a fűtő-hűtő hőszivattyúk fajlagos fűtőteljesítménye picit kisebb, mint a kizárólag fűtésre vagy hűtésre tervezett hőszivattyúké.

  • Стеклянная студия http://soglassie.com.ua/
  • изготовление значков, объемных наклеек и магнитов на заказ free-forum.com.ua
  • Top