Az épületgépészet ágai
Az épületgépészet az alábbi alterületekre oszlik: fűtéstechnika, vízellátás, csatornázás, gázellátás és az égéstermék elvezetése, légtechnika, klímatechnika. Marján Ferenc és csapata minden olyan épületgépészeti rendszerrel foglalkozik, amely a geotermikus hőszivattyúk szereléséhez kapcsolódik, így a fűtéstechnikával (padló-, fan-coil és falfűtés), passzív hűtéssel, vízellátással és szennyvízelvezetéssel, valamint hővisszanyerő szellőztetéssel.
Padlófűtés
Bár a padlófűtés napjaink egyik legelterjedtebb fűtési formája, a tisztán padlófűtéssel kivitelezett rendszerek ritkák, és általában nem is célszerűek. A padló felületi hőmérséklete lakóhelyiségekben 29, fürdőszobában 33°C-ban van maximalizálva, ez pedig a rendelkezésre álló felülettel legtöbbször nem érhető el. Hálószobákban és gyerekszobákban jellemzően nem használunk padlófűtést a felszálló por miatt, illetve arra is figyelni kell, hogy a nagy hőtehetetlenség miatt a padlófűtés felfűtése nehezebb.
Falfűtés
A falfűtés tulajdonképpen a külső falak belső felületén kialakított fűtőfelület, meleggé téve az egyébként hideg felületeket és így javítva a hőérzetet. A külső falba szerelt fűtésnek rengeteg előnye van, így például megszünteti a falak hidegsugárzását, nyáron hűteni is lehet vele, illetve nem láthatóak a fűtőtestek, hiszen a fűtőtest maga a vakolat! Egészségesebb is lehet mint a klíma vagy a padlófűtés, háló- és gyerekszobákban például inkább a falfűtést vagy a fan-coil fűtést szoktuk javasolni, mint az előző kettőt.
Fan-coil fűtés
A fan-coil valójában egyfajta konvektor, amely ventillátorral keringteti az adott helyiség levegőjét. Nagy előnye, hogy hűtésre és fűtésre is alkalmas: ha a fan-coil belsejében hideg víz kering, hűteni tudjuk vele otthonunkat a forró nyári napokon. Télen a fan-coil rendszerben egy hagyományos kazán által felmelegített vizet keringtetve viszont fűtésre alkalmas.
Passzív hűtés
A passzív hűtés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a föld hőjével hűtünk – a folyadékot a fan-coil vagy a falfűtés rendszerében keringetjük. Ilyenkor nincs szükség klímára, vagy külön hideg vizet előállító hőszivattyúra – a talajszondában található 14-15 fokos vizet elég keringtetni a falfűtés csöveiben.
Hővisszanyerő szellőztetés
A hővisszanyerős szellőztetés lelke a levegős hőcserélő, amit más néven rekuperátornak nevezünk. A rekuperátor működési elve, hogy segítségével a házból kiszívott elhasznált levegő fogja felmelegíteni a házba befújt friss levegőt. A hőátadás ezekben az eszközökben 90% körüli is lehet, tehát nagyon magas a hatékonysága.
Napkollektor
A geotermikus hőszivattyús rendszerek jól kombinálhatók, és hatékonyabbá tehetők egy napkollektoros rendszerrel. A napkollektor a nap energiájából közvetlenül állít elő hőt fűtésre, használati melegvíz készítésre és medencevíz melegítésére. A korszerű rendszerek a gyengébb, szórt napsugárzást is hasznosítják, ezért nemcsak nyáron, hanem egész évben dolgoznak.
Síkkollektor
A síkkollektor lelke az abszorber, egy speciális, többrétegű bevonattal ellátott fémlemez, amely kiválóan elnyeli a fényt, és nem engedi visszaverődni. Hátoldalán vékony csőhálózat fut, ebben áramlik a fagyálló hőhordozó folyadék, amely a megtermelt hőt a tárolóba szállítja. Felülről biztonsági üveg védi. A jó minőségű síkkollektoros rendszerek évtizedek óta megbízhatóan működnek, minden időjárásban.
Vákuumcsöves kollektor
A vákuumcsöves kollektor fő előnye, hogy szórt fénynél és hidegebb időben is hatékonyan működik. A vákuumcsőben lévő rézcső gyűjti össze a nap hőjét, a vákuum pedig elszigeteli azt a környezettől. A csövek mintegy 45°-os szögtartományban veszik fel a napsugarakat, így a kollektort nem kell a nap után forgatni.
Nyílt (drain-back) és zárt rendszer
A zárt rendszer a hagyományos, jól bevált megoldás: a kör állandó, 2,5–3 bar nyomás alatt üzemel, fagyállóval van feltöltve, és tágulási tartály, légtelenítő, valamint biztonsági szelep védi. Egyszerűbb kiépíteni, és kevés karbantartást igényel.
A nyílt (drain-back) rendszerben a kollektor álló helyzetben szárazon áll: a keringés indulásakor a drain-back tartályból töltődik fel, leálláskor a víz visszafolyik a tartályba. Így sem a nyári tűző nap, sem a téli fagy nem károsítja, és nem kell a fagyállót ellenőrizni. Cserébe kicsit nagyobb szivattyú kell, és a tartály a visszafolyáskor hallható lehet.