Fajtái

Cégünk geotermikus hőszivattyúk kivitelezésével foglalkozik. Ebben a hőszivattyú menüpontban általánosságban olvashat arról, mi az hogy hőszivattyú, hogyan működik a hőszivattyú, mennyi energiára van szüksége, mik a hőszivattyú előnyei és hátrányai, illetve az egyes hőszivattyú típusok közül melyik mire használható inkább.

Ha arról szeretne olvasni, miért éri meg velünk geotermikus hőszivattyú rendszert telepíttetni, kattintson ide: Miért mi?

Hőszivattyú típusok

Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg.

1. Geotermikus hőszivattyú

A Geotermikus hőszivattyú a szivattyú talajba behelyezett horizontális vagy vertikális csőrendszer segítségével nyer energiát a földből. A horizontális csőrendszert használó hőszivattyút talajkollektorosnak, míg a vertikálisat talajszondásnak hívjuk. A levegő/víz hőszivattyús kialakítás inkább kiegészítő fűtésre/hűtésre alkalmas, míg a geotermikus hőszivattyú teljes hűtési, fűtési rendszerek esetén gazdaságos!

— Talajszondás hőszivattyú

Talajszondás hőszivattyú rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 50–200 méter hosszú lyukat fúrunk a földbe, amibe U alakú szondát helyeznek. Egy speciális talajszondás hőszivattyú fajta a koaxiális szonda, amikor a földbe 50-100 méteres lyukat fúrunk, majd ebbe lyukba egy 63 mm átmérőjú KPE (kemény polietilén) csövet helyezünk, benne egy 25 mm–es KPE búvárcsővel. A hideg vizet a 25-ös KPE csövön keresztül „lenyomjuk”, a felmelegedett víz pedig a 25-ös csövön kívül, a 63-as csövön jön fel a hőszivattyúhoz. A rendszer zárt rendszer ugyanúgy, mint a dupla U csöves. Teljesítménye talajminőségtől függ, átlagosan 50 W/m-el lehet számolni.

— Talajkollektoros hőszivattyú

Talajkollektoros rendszer esetében több száz méter hosszú műanyag vagy műanyag borítású rézcsöveket fektetünk le 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba.

2. Vizes hőszivattyú

A vizes hőszivattyú talajvízből, rétegvízből, tóból, patakvízből nyer energiát. Vizes hőszivattyú esetében a CoP akár 5-7 is lehet, ami az állandóan magas talajvíz hőmérsékletnek köszönhető. A vizes hőszivattyúk egyik leggyakrabban alkalmazott fajtája a kétkutas rendszer.

Kétkutas rendszer

Telepítéséhez két kút szükséges: egy „nyerő” és egy „nyelő”. A két kút legalább 20 m távolságra kell hogy legyen egymástól, ugyanabból a vízadó rétegből kell hogy táplálkozzanak, valamint a nyelő kút vízadó képessége legalább kétszer annyi legyen, mint amennyit szükséges felszívni. Fontos, hogy a víz ne legyen 7 C° alatt, s télen ne fagyjon be.

A kétkutas rendszer működési elve: egy nagyobb teljesítményű – a hőszükségletnek megfelelő – szivattyúval vizet veszünk a nyerő kútból, és azt a hőszivattyú hőcserélőjén keresztül a nyelő kútba „pumpáljuk”.

A két kutas rendszer megvalósítása igen költségkímélő megoldás, teljesítménye jobban kalkulálható, és egyenletesebb, mint a szondás illetve a kollektoros rendszereké, ugyanakkor nagyon oda kell figyelni a szűrőrendszerre és annak tisztítására.

3. Levegős hőszivattyú

A levegős hőszivattyú a kültéri levegőt visszahűtve fűt, illetve készíti a melegvizet. A külső levegő ventillátorokkal kerül beszívásra, amit a hőszivattyú hűt le. Hátránya, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, így a rendszer hatékonysága is változó, illetve a ventillátorok által keltett zaj is problémát jelenthet.

A levegő/víz hőszivattyús kialakítás inkább kiegészítő fűtésre/hűtésre alkalmas, míg a geotermikus hőszivattyú teljes hűtési, fűtési rendszerek gazdaságos megoldása!