Geotermikus hőszivattyú
A geotermikus hőszivattyú egy olyan fűtési/hűtési redszer, amely – beállítástól függően – a talajból vesz fel vagy a talajba bocsát ki hőt. A hőszivattyú télen a hőforrásként használt talajból vonja el a hőt és adja le az épület felé, miközben nyomásváltoztatással magasabb hőmérsékletté alakítja. Nyáron éppen fordítva működik: a ház belsejéből vonja el a hőt, majd adja le a talaj felé. A geotermikus hőszivattyú rendszer gyakorlatilag a talaj állandó hőmérsékletét használja ki annak érdekében, hogy csökkentse a hűtés és a fűtés működési költségeit és hogy növelje ezek hatékonyságát. A még nagyobb hatékonyság érdekében a geotermikus hőszivattyú kombinálható napkollektoros rendszerekkel.
A geotermikus hőszivattyú ismerős lehet még ezeken a neveken: geo hőszivattyú, földszivattyú, földenergia. A fogalom nem összekeverendő a geotermikus energiával, ahol rendelkezésre áll egy igen magas hőmérsékletű hőforrás az energiatermeléshez.
Geotermikus hőszivattyú
A talaj felső rétege majdnem 50 %-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk felső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerésére ki és hasznosítja a hőszivattyú. A geotermikus energiát a talajban elhelyezett szondákon keresztül gyűjtjük össze és juttatjuk el a geotermikus hőszivattyúhoz. A szondák elhelyezése lehet vízszintes és függőleges. A vízszintes elrendezésnél nagy terület szükséges (körülbelül háromszor akkora, mint a fűtendő terület), valamint a talaj hőmérsékletét a külső hőmérséklet erősen befolyásolja, így a kinyerhető geotermikus energia mennyisége változó lesz. A függőleges elrendezés sokkal stabilabb, állandóbb hőmérsékletet biztosít. Mivel a geotermikus hőszivattyú a hőhordozó közeg hőmérsékletét a hűtő körfolyamat során cca. 5 °C-al csökkenti, a fagyveszély elkerülése miatt fagyálló folyadékkal (etilén-,ill. propilénglikol) töltjük fel a talajkört. A horizontális csőrendszert használó geotermikus hőszivattyút talajkollektorosnak, míg a vertikálisat talajszondásnak hívjuk.
Talajszondás hőszivattyú
Talajszondás hőszivattyú rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 50–100 méter hosszú lyukat fúrunk a földbe függőlegesen, amelybe 2 db „U”alakú, 32mm átmérőjű műanyag csövet helyezünk el. Ezekben a csövekben kering a hőszivattyúból kijövő hideg víz. A szondába beérkező kb. 0-3 fokos víz a szondában 5-8 fokra melegszik fel.
Egy speciális talajszondás hőszivattyú fajta a koaxiális szonda, amikor a földbe fúrt 50-100 méteres lyukba egy 63 mm átmérőjú KPE (kemény polietilén) csövet helyezünk, benne egy 25 mm–es KPE búvárcsővel. A hideg vizet a 25-ös KPE csövön keresztül juttatjuk le, a felmelegedett víz pedig a 63-as csövön jön fel a hőszivattyúhoz. A rendszer zárt – ugyanúgy, mint a dupla U csöves, teljesítménye főként a talajminőségtől függ, átlagosan 50 W/m.
A függőleges talajszonda kiépítése engedélyköteles, ugyanis a nagyobb mélységbe lefúrt hőszonda kárt tehet a mélyebb rétegekben meghúzódó ivóvízkészletben. A területileg illetékes bányakapitányság engedélyével kialakított talajszonda feletti területet a kiépítés után is szabadon kell hagyni.
Talajkollektoros hőszivattyú
Talajkollektoros rendszer esetében több száz méter hosszú műanyag vagy műanyag borítású rézcsöveket fektetünk le 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba.
A talajkollektoros hőszivattyú teljesítménye kalkulálható, 15-30 W/m2 hőteljesítmény körülire tehető, mely függ a talaj minőségétől, a napsütéses órák számától is. Nagy területigénye miatt ritkábban alkalmazzák, inkább csak abban az esetben, ha a szondafúrásra, kútfúrásra nincs megfelelő talaj. A vízszintes kollektorok telepítése jellemzően nem engedélyköteles.
A geotermikus hőszivattyú előnyei
— Hatalmas előnye a geotermikus hőszivattyúval előállított energia hasznosításának, hogy nincs sem időjáráshoz, sem napszakhoz kötve, mint más alkalmazott alternatív megoldások.
— A levegő/víz hőszivattyús kialakítás inkább kiegészítő fűtésre/hűtésre alkalmas, míg a geotermikus hőszivattyú teljes hűtési, fűtési rendszerek esetén gazdaságos!
Geotermikus hőszivattyú hátránya
A geotermikus hőszivattyú árammal működik, vagyis hagyományos fűtéshez kapcsolódó gázszámla nem lesz, de cserébe az áramszámla megemelkedik, mégpedig a megspórolt gázszámla értékének 30% – 40%-kával. Ha rendszerben vizsgáljuk, a megtakarítás a hagyományos fűtéshez viszonyítva körülbelül 50 %.
Geotermikus hőszivattyú ára
Minden egyes esetben alapos vizsgálatot igényel, hogy gazdaságos-e egy hőszivattyú rendszer beépítése. Tapasztalatunk szerint a legfontosabb kérdések, melyek megválaszolása segít abban, hogy meg tudjuk mondani a megtérülés várható idejét:
– Vezetékes gáz van beépítve?
– Szükség van-e légkondicionálásra?
– Van a beruházás mértékéhez hasonlítható összegű állami támogatás?
A geotermikus hőszivattyú rendszerek kivitelezésének költsége egy családi ház esetében általában 2,5-7 millió forint között van, megtérülési ideje pedig hozzávetőlegesen 8 év. Bár pontos felmérés és gépészeti terv hiányában nem tudunk árajánlatot adni, de a mi általunk kivitelezett geotermikus hőszivattyú rendszerek költsége általában fele a megszokott áraknak. Ennek az oka az, hogy a rendszer, amit mérnökeink továbbfejlesztettek, jóval letisztultabb és így sokkal költséghatékonyabb, mint más hőszivattyú rendszereké.
Miért mi? Ha szeretne többet olvasni, miért érdemes velünk kiviteleztetni geotermikus hőszivattyú rendszerét, kattintson!
Puffertartály
Egy hőszivattyú rendszer költségét erősen befolyásolja, tervezünk-e bele puffertartályt. Véleményünk szerint puffertartály beépítése nem minden esetben ésszerű. Az alábbiakban megnézünk néhány mellette és ellene szóló érvet.
Miért nem szükséges puffertartály?
1 – MERT CSÖKKENTI A RENDSZER HATÉKONYSÁGÁT. Minden rendszerelem, ami a tehetetlenséget növeli, az egész rendszer hatékonyságát csökkenti (esetünkben romlik a COP érték). Azt ajánljuk, legyen a puffertartály a fal, a padló, a szoba levegője!
2 – MERT BONYOLÍTJA A RENDSZER FELÉPÍTÉSÉT. Minden „feleslegesen” beépített elem bonyolítja a felépítést, nem lesz más a falon, csak egy nagy „rézcsőhalmaz”, ami nem csak esztétikai látványt rontja, hanem a hatásfokot is. A „sokcsöves” referenciaképekkel tele van az internet, és sok embert ez elkápráztat. Nem biztos, hogy éppen erre van szüksége. Mielőtt dönt, kérdezzen meg több szakembert, mérje fel megfelelően az igényeit.
3 – MERT MEGNÖVELI A RENDSZER KÖLTSÉGEIT. Egy puffertartály bekerülési költsége magas tud lenni. Szokták mondani, ha már rászánok milliókat, akkor ez már nem összeg. DE IGEN! Ezzel a tétellel nagyon sokat spórolhat: maga a tartály, plusz egy keringtető-szivattyú, rézcsövek méterei, rézidomok sokasága, munkadíj, stb…
Miért van szükség puffertartályra?
1 – MERT RACIONÁLIS ÉRVEK SZÓLNAK MELLETTE. Például nagy háza van, és nem fűt minden helyiséget egyformán: vannak olyan helységek, amelyeknek hőmérsékletében akár 5C különbség is mutatkozik. Ilyen lehet mondjuk egy vendégszoba. Akkor a puffertartály beépítése indokolt.
2 – MERT TÖK JÓL NÉZ KI, NEM? Tényleg jól néz ki, és ha az anyagi vonzata Önt nem zavarja, akkor természetesen nem zárkózunk el attól, hogy ezt rendszert megtervezzük, majd a puffertartályt beszerezzük, és beszereljük Önnek!
3 – MERT AZ ISMERŐSÖMNEK IS ILYEN VAN! A szakemberek, vállalkozók többsége nemcsak azt nézi, hogy milyen megoldás lenne igazán jó az ügyfelének, hanem arra is ügyel, hogy az ügyfél elégedett legyen az elvégzett munkával, mert így lesz mindkét fél teljes mértékben elégedett. Természetesen mi sem gondoljuk ezt másképp!